Orbán Viktor: Nem az a kérdés, hogy nyerhet-e a Fidesz jövőre, hanem, hogy van-e esélye nyerni másnak

Az Ultrahangnak adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök. A nagyinterjú során többek között az orosz-ukrán háború aktuális híreiről és a tűzszünet kérdéséről, a Trump által javasolt vámok magyarországi hatásairól és Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos politikájának változásáról beszélgettek, valamint a balti államok valódi félelméről, a HUXIT dilemmájáról, és arról, milyen világpolitikai változások várhatók a 2030-as évekre. 

Az adás második felében a miniszterelnök belpolitikai kérdéseket érintett a műsorvezetővel, Király Tamással, de szóba került a gazdasági helyzet, a nemzeti tőkések életvitele, illetve Mészáros Lőrinc, az Orbán-család és Hatvanpuszta kérdése is. Orbán Viktor végül arról is beszélt, hogy ha ellenzékbe kerülnének, akkor is maradna-e a politikában. 

Orbán Viktor a műsor elején kifejtette, hogy csak azokkal hajlandó leülni beszélgetni, akiknek az esetében azt érzi, remény van az értelmes párbeszédre. Mint fogalmazott: zsoldosokkal viszont nem hajlandó leállni, akiket külföldről finanszíroznak. 

 – jegyezte meg e téma kapcsán a miniszterelnök.

Orosz-ukrán háború

Orbán Viktor szerint örülnünk kell annak, hogy Trump elnök van hivatalban az USÁ-ban. „Igaz, nem tudta eddig megteremteni a békét, pedig már január óta hivatalban van, és ez rossz” – szögezte le, ugyanakkor hozzátette, hogy ha viszont Biden vagy Harris lépett volna hivatalba, akkor már benne lennénk egy világháborúba. 

– húzta alá a kormányfő. Szerinte csak neki van esélye arra, hogy közreműködjön egy esetleges orosz-ukrán békekötésben. „Kulcskérdés, hogy milyen ember a döntéshozó, de azért a döntések alapvetően érdekek, kalkulációk, ki- és beszámítások mentén történnek” – fogalmazott.

A béke kapcsán Orbán kifejtette: szerinte olyan nincs, hogy mindenki békét akar, és mégsincs béke – akkor valaki hazudik. „Olyan van, hogy mindenki békét mond, de egyesek nem békét akarnak. Ezért marad a háború – szerintem most ebben a helyzetben vagyunk. Az európaiak és az ukránok nyilvánvalóan a háború folytatását akarják, akármit is mondanak” – húzta alá a miniszterelnök.

Magyarország egy veszélyes példa, azt mutatja Európában, hogy lehet állást foglalni a háború ellen és a béke mellett. És ha elég erős vagy, akkor kimaradhatsz: nem küldesz sem embert, sem fegyvert, sem pénzt. Ez lehetséges. Magyarország egy antitézise annak, amit ma Európa csinál” – magyarázta a kormányfő.

Orbán szerint az ukránok győzelméhez semmilyen feltétel nem adott – kevesebben vannak, mindig kevesebb pénzük lesz, elmaradott a fegyveriparuk, de ami a legfontosabb, „hogy az oroszok egy nukleáris szuperhatalom, és még soha senki nem győzött le nukleáris szuperhatalmat”. A miniszterelnök azonban úgy véli, jelenleg a keresztény és a muszlim civilizáció egymás mellett élésének problematikája magasabb rendű, mint a háború. „Míg az orosz-ukrán fronton fehér, keresztény európaiaik ölik egymást, addig a kontinens másik felén beengedünk – az európai kultúrához nem illeszkedő – tömegeket, ami abnormális” – mondta ennek kapcsán.

Orbán Viktor szerint nem reális, hogy Oroszország kiterjessze a háborút Nyugat-Európára, mert Oroszországban 140 millió ember él, az Unióban pedig 440-460 millió – beleértve a briteket is. 

„Nem a háború erőltetése a válasz, hanem a NATO megerősítése” – szögezte le a kormányfő.

Liberálisból konzervatív

Arra a kérdésre, hogy liberális politikusból, hogyan vált konzervatívvá, Orbán kifejtette, hogy történt egy nagy változás a XX. században. Hitler megjelenéséig két alap volt: a konzervatív és a liberális, ám ekkor összefogott a két irányzat, és ez a szövetség 1990-ig tartott – akkor tűntek el ugyanis a totalitárius elnyomó rendszerek.

A liberálisok azonban azt mondják, hogy aki nem fogadja el az ő értékrendjüket az kívül van a demokrácián. Mi viszont megmutattuk, hogy létezik konzervatív, keresztény demokrácia. Ezt ők a mai napig tagadják” – mondta ennek kapcsán a miniszterelnök.

Az EU kapcsán Orbán Viktor kiemelte, hogy nincs olyan pont, ami után nem éri meg az EU-ban bent lenni, mint fogalmazott, „jelenleg nincs radaron ilyen pillanat”. Véleménye szerint talán szellemi értelemben ez a pont létezik, de most még sokkal jobban megéri Magyarországnak bent lenni, mint kilépni az Unióból. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy jelenleg az uniós pénz 20-25 százaléka Ukrajnába, 10-11 százaléka pedig a korábbi hitelek kamattörlesztésére megy. 

Mint mondta: 

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, ezt nem fogom megszavazni, mert ez olyan lenne, mintha hazánk guillotine alá tennénk a fejünket” – szögezte le, hozzátéve, hogy most majd egy hosszú ideig tartó, 27 tagállammal folytatott egyezkedés fog megindulni.

„Ez az Unió, nem az, amihez hazánk csatlakozott 2004-ben – szó sem volt migránsokról, vagy arról, hogy beleszólnak a gyermeknevelés hatáskörébe, ahogy arról sem, hogy háborúba akarnak kényszeríteni egy országot” – jegyezte meg a miniszterelnök.

A repülőrajttal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: reméli, hogy az év második felében már látni fogjuk a javulást; azt is elárulta, hogy korábban azt gondolta, hogy könnyebb lesz, és az év első felében már béke lesz vagy legalábbis tűzszünet, és megindul a gazdaság. De nem ez történt, hanem „az európaiak meggyőzték az ukránokat, hogy folytassák a háborút”. 

„Mi megpróbáltuk célzott programokkal támogatni a gazdaságot, a vállalkozásokat. Ilyen a Demjén Sándor Program, amit a nehéz körülmények ellenére is meghirdettünk” – jegyezte meg Orbán.

Mi a helyzet a tőkésosztállyal?

A kormányfő a nemzeti tőkésosztály kiépítéséről is beszélt az interjú során. Azt mondta, nem volt konkrét elképzelése róla, hogy ez milyen lesz, mert ez valójában ez nem az ő dolga, hiszen „a tőkésosztály majd létrehozza saját magát”.

„A kormánynak annyi feladata van, hogy ne gátolja, hogy létrejöjjenek azok a beruházásokhoz szükséges tőkeméretek, amelyek egy ország gazdaságához szükségesek” – magyarázta. Hozzátette: 

Arra a kritikára, miszerint a családja és a barátai gazdagodnak, a kormányfő azt reagálta, hogy ez egy ismert baloldali propaganda – ám a múltkor körbenézett a volt általános- és középiskolai osztálytársai között, és ott egy milliárdost sem lát.

„Három dolgot várok el minden nagytőkéstől: mindegy mennyi pénzed van, minden törvényt be kell tartani, az adót mindig be kell fizetni, és ha van pénzed, adjál munkát más embereknek. 

– fogalmazott.

Hatvanpuszta kapcsán leszögezte, hogy az nem az övé, hanem az édesapjáé. „Az egy gazdaság, amit édesapám alkotott meg. Egy régi gazdaság volt, még gyerekkoromban ott dolgoztam diákmunkán, az lerohadt, szétesett, édesapám megvásárolta, és csinált belőle egy gazdaságot. Ez van kikiáltva valamilyen luxusnak” – mondta a vádak kapcsán, majd hozzátette: „62 éves vagyok van egy házam Budán, és van egy vidéki házam Felcsúton, mire volna még szükségem?”. 

Az interjú záró részében a Fidesz választási esélyeiről a miniszterelnök azt mondta: 

„A Fidesz az egyik legjobban szervezett európai politikai közösség” – szögezte le.

A kormányfő szerint azonban az nem kérdés, hogy valamikor egyszer lesz még belőle ellenzéki politikus. Mint mondta: a politika és a közélet az ő szakmája, így amíg megválasztják, addig parlamenti képviselőként fog dolgozni. „Életem végéig ebben a politikai, polgári világban maradok” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy úgy érzi, nem fenyegeti a kiégés veszélye, mert a munkája minden nap változik, és még van benne szenvedély is. 

Azt is elárulta: 

A beszélgetés végén a miniszterelnök azt is felidézte, milyen jó általános- és középiskolai tanárai, valamint egyetemi oktatói voltak. Kifejtette: noha soha nem tanult politikát, de kiváló emberektől tanult olyan dolgokat, amelyeket a politikában tud hasznosítani.

Képernyőfotó: Ultrahang